Rákosmenti Napsugár Óvoda
Madár-ovi
Általános ismereteket szereznek a gyerekek a madarak felépítéséről, táplálkozásáról, szaporodásáról egy a csoportok között vándorló 'Madárdoboz' által, képeskönyvek és videók segítségével. Zöld óvodai program részeként kezeljük a munkaterv alapján és kapcsolatban állunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A gyerekek ismereteket szerezhetnek udvarunkon és Magyarországon élő vagy átvonuló madarakról. /széncinke, kékcinke, rigó, szarka, fakopáncs, gólya, varjú, tengelic/
Számontartjuk az év madarát, zöld faliújságon tájékoztatunk a szülőket, gyerekeket az aktualitásokról. Költöző és itt telelő madarakat minden csoport tabló segítségével rögzítik és figyelik. Madáretetőket, itatókat valamint költő odúkat helyeztünk el az óvoda udvarán és minden csoport eteti, itatja a madarakat rendszeresen illetve figyelik őket a gyerekek. Mindezt a szülők és az intézmény gondnokának bevonásával, segítségével tudjuk megvalósítani.
2026 év madara - Énekes rigó
(Fotó: Orbán Zoltán)
A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A fészekből kirepült fiatalok megjelenése az öreg madarakhoz hasonló, kivéve, hogy a szárny fedőtollainak végén feltűnő sárga "rigófoltok" láthatók. A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító éneke. Ezt az is jelzi, hogy a magyar mellett például az angol (Song Trush) és a német (Singdrossel) neve is énekes rigó. Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik. Elsősorban Nyugat-Európában, de az elmúlt néhány évtizedben már Magyarországon is elkezdődött a faj településekre költözése, így mind gyakrabban találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is. Elsősorban gerincteleneket, földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót is fogyaszt. Nedvesebb mikroklímájú élőhelyein táplálékának jelentős részét alkotják a csigák, a házas fajokat gyakran ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel - ennek neve "rigóüllő". Nyáron és ősszel sok bogyót fogyaszt és a fiókák etetéséhez is használja ezt a táplálékot. Évente kétszer is költ. Száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkét fák ágainak törzshöz közeli részére és bokrokba is építi. Mivel fészekhelyigénye is megegyezik a fekete rigóéval, előfordul, hogy ugyanazon a fán vagy bokorban egymáshoz közel, egyszerre fészkel a két faj. A tojó alkalmanként 4-5 (ritkábban 3-6) kékeszöld tojást tojik és ezeket 12-13 nap kotlással egyedül költi ki, a hím eközben a közelben énekelve védi a pár területét. A fiókákat mindkét szülő eteti, a gyorsan fejlődő fiatalok két hét után hagyják el a fészket, mivel ekkor még alig tudnak repülni, a sűrű aljnövényzetben bujkálnak a ragadozók elől és további közel két héten át jellegzetes eleségkérő hanggal hívják magukhoz az etető szülőket.
(Forrás: https://mme.hu/hirek/2026/01/05/2026_ev_madara_a_rigoullot_hasznalo_enekes_rigo)
2025 év madara - Böjti réce
(Fotó: Simay Gábor)
A böjti réce hímje jellegzetes színű és mintázatú, míg a tojók sokkal szerényebb megjelenésűek. A gácsérok (hímek) nászruhában feketésbarna fejtetővel és fehér szemöldöksávval rendelkeznek, mely a szem mögött folytatódik, egészen a tarkóig. Háta szürkésbarna, a tollak szegélyei világosak, hasoldala fehéres. Szárnytükrén zöldesszürke sáv húzódik fehér szegőkkel. A tojók és a fiatal egyedek háta szürkésbarna, szemsávja sokkal halványabb, mint a hímé, begye sárgásfehér. A faj kisméretű, testhossza 37-41 cm, szárnyfesztávolsága pedig 59-67 cm.Eurázsiában fészkel, Délnyugat Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Az elmúlt évtizedekben az elterjedési területe észak felé tolódott el. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Táplálékának jelentős részét teszik ki a különböző rovarok, lárvák, férgek és csigák, amelyeket a sekély vízben keresgél. Emellett algákat és vízi növények leveleit is fogyasztja. Leggyakrabban a szikes síkvidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban, a kubikgödrökben és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg. Vonuláskor is hasonló élőhelyeken jelenik meg, de előfordul a mély vizű tavakon és folyókon is.
(Forrás: https://mme.hu/hirek/2025/01/07/2025_ev_madara_bojti_rece
Madár-ovi program
Madár-ovi program 1.
Madarakról általános bemutató: felépítésük, jellemzőik, táplálkozásuk
madárodú, madáretető megtekintése, madár „Kincses láda”
Madár-ovi program 2.
Kirándulás busszal a Naplás tóhoz madárgyűrűzés
Madár-ovi program 3.
IKT eszközök segítségével képnézegetés, információgyűjtés költöző és itt maradó madarakról. Madaraink a kiskertünkben télen, tabló készítése: cinke, rigó, varjú, galamb, veréb, gólya, fecske, szárcsa, gém, hattyú
Madár-ovi program 4.
Madarak karácsonya, madáreleség készítése
Madár-ovi program 5.
Vetélkedő nagycsoportosoknak, WEB kamerán keresztül gólyák megfigyelése
Madár- ovi program 6.
Madarak és fák napja
„A mi kiskertünk madarai!” tabló készítése csoportonként a téma feldolgozása
Madár-ovi program 7.
WEB kamerán keresztül madárodúk, fiókák növekedésének folyamatos megfigyelése IKT eszközök segítségével, gólyák, cinkék stb.
Madáretetők kihelyezése
Madáretetők rendbetétele, kihelyezése a fákra, az itt telelő madarak folyamatos megfigyelése, etetése, itatása rendszeresen, táplálék beszerzése csoportonként
2018 év
Madara: vándorsólyom
Emlőse: földikutya
Hüllője: elevenszülő gyík
Hala: balin
Rovar: óriás-szitakötő
Fája: virágos kőris
Gombája: süngomba
Vadvirága: kornistárnics
