Rákosmenti Napsugár Óvoda
Madár-ovi
Általános ismereteket szereznek a gyerekek a madarak felépítéséről, táplálkozásáról, szaporodásáról egy a csoportok között vándorló 'Madárdoboz' által, képeskönyvek és videók segítségével. Zöld óvodai program részeként kezeljük a munkaterv alapján és kapcsolatban állunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A gyerekek ismereteket szerezhetnek udvarunkon és Magyarországon élő vagy átvonuló madarakról. /széncinke, kékcinke, rigó, szarka, fakopáncs, gólya, varjú, tengelic/
Számontartjuk az év madarát, zöld faliújságon tájékoztatunk a szülőket, gyerekeket az aktualitásokról. Költöző és itt telelő madarakat minden csoport tabló segítségével rögzítik és figyelik. Madáretetőket, itatókat valamint költő odúkat helyeztünk el az óvoda udvarán és minden csoport eteti, itatja a madarakat rendszeresen illetve figyelik őket a gyerekek. Mindezt a szülők és az intézmény gondnokának bevonásával, segítségével tudjuk megvalósítani.
2021 év madara - a cigánycsuk
(Fotó: Panyik Norbert)
A cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.
Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gyom- és magaskórós legelők, árokpartok, mezsgyeszegélyek területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.
Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.
Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.
(Forrás:https://www.mme.hu/2021-ev-madara-ciganycsuk?fbclid=IwAR2DVGmRdzEtjISyno-nXom68TiPAUZzwUVZoq61vela65gC2PdywSE6nS0)
2020 év madara - az erdei fülesbagoly
(Fotó: Nagy Loránd István)
Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.
A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.
Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.
(Forrás: https://www.mme.hu/2020-ev-madara-az-erdei-fulesbagoly)
2019 év madara – a gólyatöcs
A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.
2019 év madara - a gólyatöcs (Fotó: Orbán Zoltán)
A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent).Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről.
Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként. Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.
Védelem
Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft
2018 év madara – a vándorsólyom
A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.
A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt „a sólyom” a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.
A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.
Madár-ovi program
Madár-ovi program 1.
Madarakról általános bemutató: felépítésük, jellemzőik, táplálkozásuk
madárodú, madáretető megtekintése, madár „Kincses láda”
Madár-ovi program 2.
Kirándulás busszal a Naplás tóhoz madárgyűrűzés
Madár-ovi program 3.
IKT eszközök segítségével képnézegetés, információgyűjtés költöző és itt maradó madarakról. Madaraink a kiskertünkben télen, tabló készítése: cinke, rigó, varjú, galamb, veréb, gólya, fecske, szárcsa, gém, hattyú
Madár-ovi program 4.
Madarak karácsonya, madáreleség készítése
Madár-ovi program 5.
Vetélkedő nagycsoportosoknak, WEB kamerán keresztül gólyák megfigyelése
Madár- ovi program 6.
Madarak és fák napja
„A mi kiskertünk madarai!” tabló készítése csoportonként a téma feldolgozása
Madár-ovi program 7.
WEB kamerán keresztül madárodúk, fiókák növekedésének folyamatos megfigyelése IKT eszközök segítségével, gólyák, cinkék stb.
Madáretetők kihelyezése
Madáretetők rendbetétele, kihelyezése a fákra, az itt telelő madarak folyamatos megfigyelése, etetése, itatása rendszeresen, táplálék beszerzése csoportonként
2018 év
Madara: vándorsólyom
Emlőse: földikutya
Hüllője: elevenszülő gyík
Hala: balin
Rovar: óriás-szitakötő
Fája: virágos kőris
Gombája: süngomba
Vadvirága: kornistárnics
