Rákosmenti Napsugár Óvoda
Madár-ovi
Általános ismereteket szereznek a gyerekek a madarak felépítéséről, táplálkozásáról, szaporodásáról egy a csoportok között vándorló 'Madárdoboz' által, képeskönyvek és videók segítségével. Zöld óvodai program részeként kezeljük a munkaterv alapján és kapcsolatban állunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A gyerekek ismereteket szerezhetnek udvarunkon és Magyarországon élő vagy átvonuló madarakról. /széncinke, kékcinke, rigó, szarka, fakopáncs, gólya, varjú, tengelic/
Számontartjuk az év madarát, zöld faliújságon tájékoztatunk a szülőket, gyerekeket az aktualitásokról. Költöző és itt telelő madarakat minden csoport tabló segítségével rögzítik és figyelik. Madáretetőket, itatókat valamint költő odúkat helyeztünk el az óvoda udvarán és minden csoport eteti, itatja a madarakat rendszeresen illetve figyelik őket a gyerekek. Mindezt a szülők és az intézmény gondnokának bevonásával, segítségével tudjuk megvalósítani.
2025 év madara - Böjti réce
(Fotó: Simay Gábor)
A böjti réce hímje jellegzetes színű és mintázatú, míg a tojók sokkal szerényebb megjelenésűek. A gácsérok (hímek) nászruhában feketésbarna fejtetővel és fehér szemöldöksávval rendelkeznek, mely a szem mögött folytatódik, egészen a tarkóig. Háta szürkésbarna, a tollak szegélyei világosak, hasoldala fehéres. Szárnytükrén zöldesszürke sáv húzódik fehér szegőkkel. A tojók és a fiatal egyedek háta szürkésbarna, szemsávja sokkal halványabb, mint a hímé, begye sárgásfehér. A faj kisméretű, testhossza 37-41 cm, szárnyfesztávolsága pedig 59-67 cm.Eurázsiában fészkel, Délnyugat Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Az elmúlt évtizedekben az elterjedési területe észak felé tolódott el. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Táplálékának jelentős részét teszik ki a különböző rovarok, lárvák, férgek és csigák, amelyeket a sekély vízben keresgél. Emellett algákat és vízi növények leveleit is fogyasztja. Leggyakrabban a szikes síkvidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban, a kubikgödrökben és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg. Vonuláskor is hasonló élőhelyeken jelenik meg, de előfordul a mély vizű tavakon és folyókon is.
(Forrás: https://mme.hu/hirek/2025/01/07/2025_ev_madara_bojti_rece
2024 év madara - Kerecsen sólyom
(Fotó: Csonka Péter)
Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra (ürgék, hörcsög, földimókusok stb.) specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni, ezek hiányában – klasszikus sólyomként viselkedve – gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély és galamb mérettartományú fajok zsákmányolására. A fákkal, sziklákkal tarkított ázsiai sztyeppe madara. Zsákmányállatait nemcsak a sík vidéki nyílt élőhelyeken találja meg, ezért a domb- és hegyvidéki rövid füvű gyepek is alkalmasak számára. A fák és a sziklafalak költőhelyként nélkülözhetetlenek számára. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít. A sziklafalak párkányain holló fészkét, fészkemaradványát használja vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken pedig más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik. A tojó naponta-kétnaponta rakja le a tojásokat és rögtön elkezd kotlani, ezért a kikelő fiókák között akár egy hétnél is nagyobb idő- és méretkülönbség lehet. Főként a tojó kotlik, a hím csak rövid időre váltja a tojók, akit a kotlás ideje alatt, majd a kisfiókás időszakban a fiatalokkal együtt lát el élelemmel. A fiatalok kéthetes korától már mindkét szülőnek vadásznia kell. A fiatalok öt-hat hét alatt válnak röpképessé, a hím és a tojó ezt követően még hetekig etetik őket, a zsákmányállatokat pedig egyre inkább repülés közben adják át, vetetik el a fiókákkal, akik így fejlesztik röpképességüket és a préda megragadását.
(Forrás: https://mme.hu/hirek/2024/01/01/2024_ev_madara_kerecsensolyom)
Madár-ovi program
Madár-ovi program 1.
Madarakról általános bemutató: felépítésük, jellemzőik, táplálkozásuk
madárodú, madáretető megtekintése, madár „Kincses láda”
Madár-ovi program 2.
Kirándulás busszal a Naplás tóhoz madárgyűrűzés
Madár-ovi program 3.
IKT eszközök segítségével képnézegetés, információgyűjtés költöző és itt maradó madarakról. Madaraink a kiskertünkben télen, tabló készítése: cinke, rigó, varjú, galamb, veréb, gólya, fecske, szárcsa, gém, hattyú
Madár-ovi program 4.
Madarak karácsonya, madáreleség készítése
Madár-ovi program 5.
Vetélkedő nagycsoportosoknak, WEB kamerán keresztül gólyák megfigyelése
Madár- ovi program 6.
Madarak és fák napja
„A mi kiskertünk madarai!” tabló készítése csoportonként a téma feldolgozása
Madár-ovi program 7.
WEB kamerán keresztül madárodúk, fiókák növekedésének folyamatos megfigyelése IKT eszközök segítségével, gólyák, cinkék stb.
Madáretetők kihelyezése
Madáretetők rendbetétele, kihelyezése a fákra, az itt telelő madarak folyamatos megfigyelése, etetése, itatása rendszeresen, táplálék beszerzése csoportonként
2018 év
Madara: vándorsólyom
Emlőse: földikutya
Hüllője: elevenszülő gyík
Hala: balin
Rovar: óriás-szitakötő
Fája: virágos kőris
Gombája: süngomba
Vadvirága: kornistárnics
